1. Lakan - 3. rész
2. Deltanu TH (új showműsor) - 0. bevezető rész

1. TharnType 2. - 7 Years Of Love - 4. rész
2. Ingredients - 18. rész
3. Tonhon Chonlatee - 4. rész
4. Ben X Jim - 7. befejező rész
5. Dive - 9., 10. rész
6. Boys Lockdown - 6. befejező rész
7. Oxygen - 12. rész
8. YYY - Special 3. rész
9. My Gear And Your Gown - 8., 9. rész

1. My Strange Friend 1. - 11. rész
2. Ohm! 4. rész
3. 30sai made Dotei dato Mahotsukai ni Narerurashii - 8. rész

Sziasztok! :)

Szeretnék bemutatni nektek egy új fanfict írást, melyet nem más, mint a a Why R U? 2 színésze Saint Suppapong, és Zee Pruk Panich páros által játszott Tutor és Fighter páros ihletett. Ennek az írásnak az eredeti szerzője OriginalClaire és jelenleg 85. fejezetnél jár. Magyarra pedig Shaolin Bunny fordítja, aki megengedte, hogy az első teljes fejezetet feltöltsem Nektek! :) A többit, pedig az ő oldalán olvashatjátok, amit ide kattintva érhettek el. :) A történet néhol eléggé 18+! Jó olvasást hozzá! :)

Koon Chai

1. fejezet

SAINT TALÁLKOZÁSA ZEE-VEL

Saint még akkor is megőrizte mosolyát, amikor a szíve darabokra tört.

100 százalékig elkötelezettje volt a munkájának. Azt akarta, hogy mindenki őszintén kedvelje. Az utóbbi időben volt fent, és lent is egyaránt, de kitartóan ment tovább.

Büszke volt arra, hogy jó színész, és minden munkát a lehető legjobban akart elvégezni, amit volt szerencséje megkapni. Aznap találkozott a Domundi nevezetű csapattal. Már látott néhány srácot közülük, de ez volt az első hivatalos találkozójuk. Egy új sorozaton fognak majd együtt dolgozni.

Ideges volt az új BL sorozat miatt, főként azért, mert egyetlen régi barátja sem szerepelt benne, de profi módjára viselkedett. Mint mindig, most is mindent megtett, hogy a legjobb formáját nyújtsa.

„Sziasztok! Saint vagyok. Örülök, hogy találkozhattam veletek. Köszönöm, hogy itt lehetek, és alig várom, hogy együtt dolgozhassunk!”

Az egész banda egyesével bemutatkozott. Poppy, Max, Park, Mark, végül Zee. Saint-nek mindenki szimpatikusnak tűnt, de egyedül Zee volt az, aki mély benyomást tett rá. Tudta, hogy majd egy párt fognak játszani, ezért megpróbált úgy tenni, mintha csak emiatt érzett volna pillangókat a gyomrában, és nem a puszta tény miatt, hogy átkozottul vonzó a srác.

„Örülök a találkozásnak, Saint! Zee a nevem. Egyébként pedig rajongok a munkásságodért, igazán tehetséges vagy. Alig várom, hogy tanulhassak tőled! Ígérem, megteszek minden tőlem telhetőt!”

Saint érezte, hogy a füle elvörösödik, és öntudatlanul megnyalta az ajkát. Ezt idegességében akkor tette, amikor szégyenlős volt.

„Ó, túl udvarias vagy! Nem vagyok olyan jó. Biztos vagyok benne, hogy sokat tanulhatunk egymástól!”

Aztán maga sem tudta miért, úgy döntött, hogy játékosan vállon veregeti Zee-t. Saint-nek fogalma sem volt, hogy viselkedjen egy ilyen dögös pasival. Átkozódott magában, amiért olyan furcsa érzése támadt, mikor meglátta, hogy Zee nevetve dörzsölte a tarkóját.

Saint először azt hitte, hogy félénk. Aztán elvetette, mert miért is lenne egy ilyen gyönyörű srác szégyenlős? Úgy döntött, nem gondol rá többet, hanem mindenkivel beszélgetni fog az új munkával kapcsolatban.

Fura volt, de úgy érezte, Zee őt nézi. Nem úgy, ahogy egy rajongó tekint rá, vagy egy barát. Volt benne számára valami új, nem tudta hova tenni.

Le sem tagadhatta volna, hogy jó érzéssel töltötte el, ahogy Zee rajta legeltette a szemét.

Úgy döntöttek, hogy mindannyian együtt esznek, mert az előzetes próbák hamarosan megkezdődnek, és jó lenne kicsit megismerni egymást, mielőtt mindenki a saját partnerével foglalkozna.                         

Vidáman beszélgettek a falatozás közben, Saint is megnyugodott már. Örült, hogy túl van a kezdeti nehézségeken, mert új emberekkel megismerkedni mindig nehéz. Úgy tűnt neki, hogy a srácok kedvesek.

Amikor mindenkinek tele volt a hasa, elbúcsúztak egymástól, és elindult ki-ki a maga dolgára. Saint visszasétált a kocsijához, éppen azon gondolkodott, hogy milyenek lesznek majd az előzetes próbák.

Ahogy elővette a kulcsát, és feloldotta a kocsi zárját, egy kezet érzett a vállán, és meghallotta Zee mély hangját, ahogy a nevén szólítja őt.

Szembe fordult vele, és azon tűnődött, hogy vajon mi baj lehet...

„Hé Zee! Minden rendben?” - kérdezte.

Zee ismét a tarkóját dörzsölte, Saint imádnivalónak találta ezt.

„Igen, én csak... Arra gondoltam... hogy... ha éppen ráérnél, akkor esetleg nem szeretnél velem kettesben beszélgetni egy kicsit? Úgy értem... a sorozatról. Hogy hogyan látod a karaktereket... De nem gond, ha van dolgod, sőt, biztos van... Akkor én... hagylak is... elnézést, hogy zavartalak!”

Saint olyan nagyon mosolygott, hogy belefájdult az arca. Nagyon szeretett volna több időt tölteni Zee-vel.

„Ráérek, épp hazafelé indultam, aztán meg akartam nézni egy filmet, vagy valamit... Szeretnél csatlakozni hozzám? Együtt átnézhetjük a regényt, és átbeszélhetjük.”

Saint igyekezett nem olyan izgatottnak hangzani, mint amilyen valójában volt. Megállt, és várta Zee válaszát.

„Persze! De biztos vagy benne? Nem kell elhívnod, ha inkább pihennél.”

Saint kinyitotta a kocsit, és bepattant a vezetőülésbe.

„Nem ajánlottam volna fel, ha nem szeretném. Ugorj be, hogy indulhassunk!”

Amikor Zee átment a kocsi másik oldalára, Saint örömében bolondos mozdulatokkal konstatálta a történteket, mintha csak táncolni akarna.

Amikor Zee kinyitotta az ajtót visszahúzta a kezét, mint aki a haját igazgatja. Aztán betett egy kis zenét, és végig dúdolta a dalokat, ahogy vezetett hazáig.

Csak ekkor esett le neki, hogy ilyen gyorsan még senkit nem hívott fel a lakására eddig az életben.

Megpróbálta racionálisan megközelíteni a dolgot. Úgy érezte, ha már úgyis Zee-vel fogja az ideje nagy részét tölteni, akkor miért is ne kezdhetnék ezt most rögtön.

Ráadásul már késő volt visszalépni. Kinyitotta az ajtót, és behívta Zee-t a lakásba. Ideges volt, alig várta, hogy jobban megismerhesse ezt a dögös pasit.